Kattints ide és nézd meg a 2016-os őszi programjainkat:
2016 ősz, túrák, kirándulások Erdélybe
Körösfő település Kolozs megyében, Kalotaszeg középpontjában helyezkedik el, a Felszeg falvai közé tartozik. Régi honfoglaláskori falu. Kalotaszeg, mint tájegység Nyugat-Erdélyben a Kárpátok lábainál fekszik, az ország kisebb magyar tömbjeként, régi erdélyi magyar néphagyományok őrzőjeként.Körösfő e vidéknek egyik leghíresebb települése, így fontos, hogy a tájegységről is pár szó essék. Kalotaszeg a Sebes-Körös és Kalota vizeinek a háromszögletű völgye.
Nevét a honfoglaláskor itt letelepedett Kalota nevű magyar törzsről kapta, első írásos említése 1433-ból származik Heltai Gáspár krónikájából. Kalotaszegnek három fő része van: Felszeg, Alszeg, Nádasmente, de ide tartozik még Kapus vidéke és az Átmeneti vidék is. Fővárosának Bánffyhunyadot tartják. A Budapest c. napilapban 1886-ban Kuszkó István így ír: „Kalotaszeg az erdélyi magyarság oázisa..A szokások és erkölcsök őseredetiségükben vannak meg náluk. Látni kellett volna, e romlatlan kedélyű nép mily gyönyörűen lejtette a csárdást!..Hát még beszédjük, mily értelmes és mennyi intelligenciát árul el.” Óriási szavak ezek egy főként földműveléssel foglalkozó parasztnépről. Kitűnik, hogy már akkoriban is különös okossággal voltak megáldva az itt élők.
Körösfő szerte a világon híres eredeti magyar varrottasairól, szebbnél szebb fafaragásairól, gyönyörű népdalairól, máig használatos élénk néptáncáról, színpompás népviseletéről, valamint az emberek vendégszeretetéről, hazafiságáról és az idősek ízes magyar beszédéről. A település az évszázadok viharai és pusztításai közt sokat szenvedett, de lakói annál erősebb hittel küzdöttek az életbenmaradásért. A tájegység legismertebb települése a kalotaszegi magyar népművészet nagykövete az egész világban. Lakosai főként az otthon készített kézműves dolgok árusításából biztosítják megélhetésüket. E tárgyakat messze földre viszik el, így megakadályozva, hogy Kalotaszeg neve a múlt homályába vesszen.
A falu Kolozsvártól nyugatra 43 km-re és Bánffyhunyadtól keletre 7 km-re, az E60-as nemzetközi út mentén fekszik, így könnyen megközelíthető a turisták számára. Körösfő község, melyhez hozzá tartozik Nyárszó, Sárvásár és Kalotanádas falvak. A község összlétszáma 1602, Körösfő lakosainak száma 958, nagy többségben magyar ajkú nép. A körösfői völgyet körülveszi a Ríszeg-hegy 747m, Ravasz-hegy 733m, Csipkés-hegy 675m. Keletre a Körösfői-hágó határolja, nyugatra a Kalotaszegi-medence folytatása található. Körösfő földrajzi koordinátái: é.sz. 46˚50ˊ10˝, k.h. 23˚06ˊ32˝, tszf.magassága 623m, a GMO-mentes régióhoz tartozik.
A település nevét a Sebes-Körös forrásáról kapta, amely itt ered a falu határában. Körösfő románul Izvoru Crișului, németül Krieschwej. A falu egyike a legrégebbi kalotaszegi magyar településeknek, mely nevének történetéből is kitűnik. Crisfeu a magyar Keresfo latinosítása, és mai román neve is teljes mértékben a fordítás szabályait követi: izvoru=forrás(fő), Crisului=Körös. A falu nevének változásai: 1282-ben Keresfev, 1646-ban Keöreos feő, 1711-ben Keresfű, 1754-ben Körös-fő, 1808-ban pedig már megegyezik a mai Körösfő elnevezéssel.
A településről számos írásban olvashatunk, közülük kiemelném Sebestyén Kálmán Körösfői Ríszeg alatt című könyvét, Tőkés Tibor körösfői lelkész írásait a falu történetéről, Hála József Kalataszeg vázolata könyvét és a Mátyás-Imecs szakdolgozatot, melyekből e dolgozat legtöbb konkrét régi évszámai, pontos adatai és idézetei is származnak. Aki főként képekkel illusztrált könyvet keres, annak Váradi Péter Pál-Lőwey Lilla Erdély Kalotaszeg képes krónikája című könyvébe érdemes belelapoznia. Sok adatot hordoznak még Murádin Jenő Körösfő évszázadai, Malonyai Dezső A magyar nép művészete, Kós Károly Régi Kalotaszeg című könyvek.
Körösfő első írásos említése 1276-ból származik. A néphagyomány szerint az Ordományos nevű határrészben állt régen a falu eredeti helye Ordom város név alatt, amely az első tatárjáráskor teljesen elpusztult. Lakosai elmenekültek, ám visszatérve, az eredeti helyétől kicsit távolabb, megalapították a mai Körösfőt. A hiedelem szerint Ordományosban van elrejtve a híres Ordom város kincse és harangja is. Idősebb emberek elmesélték, hogy annak idején még jó pár személy indult el nagy reménységgel e kincsek felkutatására sikertelenül. Így a mai napig fennáll a talány, hogy valóban létezik-e Ordom város kincse, és az hova van elrejtve?
Bizonyára létezhetett ott egy római kori település, hiszen Tőkés Tibor körösfői lelkész is ír róla, sőt az írások is megemlítik 1391-ben „Ordumanus” és 1455-ben „Ordomanus” néven. 1977-ben itt végzett régészeti ásatásokat dr.Ferenczi István és Sebestyén Kálmán a körösfői iskolásokkal együtt. Cserépmaradványokat, pénzérméket találtak: egyik ilyen a Marcus Antonius Gordanius császár (238-244) idejéből való római pénzérme „IMP.CAES.M.ANTONIUS.GORDANIUS. AUG/ E/VIRTUS AUG./H/” felirattal, másik a Körösfő belterületéről előkerült rézpénz Philippius Arabus császár (244-249) idejéből a következő felirattal: „IMP.M/ARCUS/ JUL/IUS/PHILIPPUS AUG/USTUS/,/E/,LIBERALITAS AUG:/H/”. Az 1979-ben a Szala-pataka barlangjában talált bronzkori agyagcsészék, égett malaccsontok bebizonyították, hogy négyezer évvel ezelőtt, Kr.e. 2300-2100-ben a barlang a bronzkori ember menedékhelye volt.
Fontos lelet egy Dyrrachium is, vagyis az Adriai-tenger partján levő görög gyarmatváros ezüst drachmája a római korból, mely arra utal, hogy Körösfő területének népe már régóta kereskedelmi viszonyban állt távoli kultúrák népeivel is. De találtak még a Szőlőoldalon is régészeti leleteket Kr.e. 12.000-10.000-ből, a szántásokban kunyhók nyomai is észrevehetők, melyek egy XI. századi település maradványai lehetnek. Körösfő királyi birtok volt egészen a XIII. századig, amikor a területet az erdélyi káptalan kapta meg. Egy 1276-ból való oklevélben így említik „terram nostrum Crysfev vocatam, in comitatu Byhorensi existentem”, innen tudjuk meg azt is, hogy a falu 1276-ban még Biharhoz, 1282-ben pedig már Kolozs vármegyéhez tartozik.
Az 1241-es tatárjárás során Körösfőt is nagy pusztítások érték. 1391-ben leírták a falu határvonalait is, melyek szerint már a régi időkben is a mai helyén feküdt, kicsit nagyobb területen, hiszen Földvár ma Nyárszóhoz tartozik. Körösfő 1600-ban a gyalui püspökséghez tartozott, majd Báthory Gábor fejedelem, aztán 1613-ban Bethlen Gábor fejedelem tulajdona, végül 1663-ban Bánffy-birtok lett. II. Rákóczi György idejében Körösfő népét megint nagy megpróbáltatások érték, mivel 1658-ban a tatárok újra elpusztították Kalotaszeget, mely szomorú eseményt Köröspataki B. János is megírta verses krónikájában.
1661. június 28-án Ali pasa Kemény János fejedelem ellen indult, amikor Bánffyhunyad után Körösfőt és templomát is lerombolta. Az 1679-es összeírás szerint a falu fele a pusztulásba veszett. A monda szerint a körösfőiek a templomba menekültek, de a tatárok ott is legyilkolták őket. E szörnyű eseményre utalnak a templomdomb tömegsírjaiból előkerült emberi csontok maradványai is. Hogy a végpusztulást elkerüljék, Körösfő népe is kénytelen volt behódolni, így több évtizeden át kétfelé adózott, a töröknek és az erdélyi
fejedelemnek egyszerre.
E szomorú időszakot őrzi a környéken a töröknek eladott leány balladája, melynek körösfői változata a mellékletben olvasható. E balladát Faragó József gyűjtötte össze, és a régi magyar balladaköltészet egyik iskolapéldájának tartotta. 1685-ben megszűnt a török hatalom, de a bevonuló osztrák csapatok újra megkeserítették a falu életét. A már sokat szenvedett körösfői nép számára az 1703-1711 közötti kuruc szabadságharc is csak újabb megpróbáltatások hozott.
Az 1848-49-es forradalom végre pozitív változással járt, hiszen 1848. június 18-án eltörölték a jobbágyságot, így Körösfőn 63 jobbágycsalád szabadult fel, s a falu védelmére nemzetőrséget szerveztek. 1849-ben a Gyalui-havasokban az Avram Iancu által vezetett román csapatok legyőzték a magyar sereget megölvén vezérüket, Vasvári Pált. Körösfőn minden évben megemlékeznek ezen eseményről, az 1995-ben felállított Vasvári-kopjafa előtt.
A XX. sz. elején a két világháború a körösfői embereket szörnyű csapásként érte. Legborzasztóbb álmaik váltak valóra, amikor a férfiakat elvitték katonának, és így rengeteg családot megcsonkítottak. 1918 karácsonyán a német hadsereg, 1944. október 12-én pedig az oroszok is megszállták Körösfőt. Raboltak, pusztítottak, felégették az iskola és az egyház könyvtárát.
Körösfő térképen
Hasznos információ, ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ
Ismerd meg Erdély nevezetességeit: TÉRKÉP
Körösfő közelében találunk sok-sok olyan célpontot ami vonzóvá teszi a környéket. Érdemes felkeresni az alábbi helyeket.
Kolozsváron érdemes felkeresnünk az Erdélyi Néprajzi Múzeumot, Mátyás király szobrát és szülőházát, a Szent-Mihály templomot, Bánffy palotát, Farkas utcai református templomot, a Házsongrádi temetőt, a Fellegvárat is. Bánffyhunyadon a Gyarmathy Zsigáné-Emlékházat és nyughelyét a helyi temetőben. A túrázni vágyóknak az utat turistaútvonalak jelzik egészen az 1836m magas Vigyázó-hegység tetejéig, a szép fehér sziklákhoz, de ha tehetjük kiránduljunk el a havasrekettyei gyönyörű vízeséshez, a Bélesi-tóhoz, az Almásgalgi Sárkányok kertjébe, a Tordai-hasadékhoz és sóbányához, Sebesvárhoz és az ott máig működő 160 éves malomhoz. Továbbá Kós Károly híres Varjúvárához Sztánán, az Octavian Goga múzeumhoz és Ady Endre-emlékházhoz Csucsán. Ha mindez nem lenne elég, akkor fogjuk magunkat, és induljunk el sétálgatni a környéken, magunkba szívva a kalotaszegi tájat és a Kárpátok fűszeres levegőjét
Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben:
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK
Kalotaszeg régióban, Kalotaszentkirályon összesen 29 szálláshely foglalható ingyenesen. A környéken 18 vendégház és 11 panzió biztosít elszállásolást, 18 közülük előleg nélkül foglalható, 19 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive):
Érdemes ellátogatni a közelben a Havasrekettyei (fátyol) vízeséshez: VÍZESÉS
A Kalotaszegi vidéken egy alkalommal egy fejő nőt is lefilmeztünk: TEHÉNFEJÉS
ÉRDEMES MEGÁLLNI KÖRÖSFŐN ÉS BEVÁSÁROLNI MAGYARORSZÁG FELÉ TARTVA!!!
fotók: Turi Éva, élőerdély.ro, Nagy István
